Sose felejtsük: a pénzügyi források hiánya csak egy a szervezet munkáját akadályozó kérdéseknek!
Korábbi cikkeimben arról írtam, hogy mi kell ahhoz, hogy pályázni tudjunk, de érdemes áttekinteni, az általános forrásszerzés alapelveket is.
1) tájékozódás
Feltételezve, hogy szervezetünk küldetésével, céljaival, rövid és hosszú távú feladataival tisztában vagyunk, először is helyezzük el a szervezetet a konkrét társadalmi-gazdasági környezetben! Tájékozódjunk a környezetünkben működő gazdasági szervezetekről, vállalkozásokról, intézményekről. Ennek lehetséges formái (helyi média, kiállítások, vásárok, katalógusok, reprezentatív célú kiadványok, jótékonysági rendezvények, stb., közgyűlések, testületi ülések, klubestek, kerekasztal-beszélgetések, stb.) Minél jobban ismerjük potenciális támogatóink céljait, érdekeit, üzleti filozófiáját, annál könnyebb kapcsolódási pontokat, közös, vagy közössé is tehető érdekeltségeket találni, vagy ezeket együtt kideríteni!
2) láthatóság
Könnyítsük meg a támogatás lehetőségét. Mit jelent ez pontosan? Tegyük lehetővé, hogy hiteles és tömör információkhoz jussanak a szervezetünkről. Ennek eszközei lehetnek az előre elkészített bemutatkozó-tájékoztató anyagaink: a szórólaptól a néhány oldalas kiadványon át a fotó, illetve video-anyagokig. Soroljuk fel, és tegyük elérhetővé a rólunk szóló referenciákat. (Pl. eddigi támogatóink listája, elismerések, köszönőlevelek, együttműködő-támogató nyilatkozatok, ajánlások, felajánlások, újságcikkek, stb.)
3) kapcsolódás
Azokat, akiktől aktuálisan, vagy a későbbiekben támogatást remélünk, hívjuk meg az általunk szervezett programokra, eseményekre akkor is, ha nem, (vagy nem mindig) jönnek el, és nem minden esetben támogatnak bennünket anyagi eszközökkel. A jelenlétük, a hozzáállásuk az odafigyelésük is egyfajta támogatás, ezt nem szabad lebecsülni! Mindig köszönjük meg, ha a legcsekélyebb jelét is tapasztaljuk a programunk, vagy szervezetünk iránt tanúsított érdeklődésnek.
4) hatékonyság
Ne feledjük el, hogy minden, amit a hatékonyabb működés, a pénzszerzés, a forrásteremtés érdekében teszünk az rólunk, szervezetünkről ad információkat. Amit és ahogyan teszünk, az minősít bennünket! Írásos anyagaink – azok külalakja, formátuma, szerkesztése, stílusa és persze tartalma is árulkodik a szervezetről. Legyünk igényesek és következetesek.
A segítség, a támogatás lehetősége sokszor közelebb van, mint gondolnánk. Saját településünkön, városunkban érdemes több időt és energiát fordítani a támogatás-szervezésre, forrásteremtésre. Itt, ebben a közegben élünk, itt működünk folyamatosan, törekvéseinket, céljainkat is az itt élők érdekében fogalmaztuk meg. Ezért nélkülözhetetlen számunkra is a helyi nyilvánosság, a nyitottság azok iránt, akik céljainkat megértik, azzal azonosulni tudnak. A megértés (egyetértés) a támogatás alapfeltétele. Senki sem támogat olyan célokat, vagy tevékenységeket, amelyeket nem ismer eléggé, vagy amelynek értelmét ne látná, ne tapasztalná. A támogató partnereink számára ösztönző lehet, az általuk (akár partnerként is) ismert más cégek, szervezetek segítő magatartása.
5) tervezés
A forrásteremtés ugyanúgy tervezhető, mint az éves munkaprogram, vagy az eseménynaptár. Ajánlatos kidolgozni egy adott időszakra szóló forrásteremtés-, támogatás-szervezés tervet. (Fundraising-terv) Legyünk reálisak a tervezéskor! Ne feledkezzünk meg eddigi partnereinkről, támogatóinkról, de mindig próbálkozzunk meg új, még ki nem használt lehetőségekkel is. (Pl. ha eddig csupán a vállalkozói szférában gondolkodtunk, ezután próbáljuk meg a magánszemélyek érdeklődését is felkelteni. Vagy ha, pl. egy ifjúsági szervezetnek eddig a műsoros, pl. zenés rendezvényekből bevétele származott, ezt használjuk ki arra, hogy a legközelebbi hasonló rendezvényen tegyük lehetővé más támogatási formák megismerését (pl. szolgáltatásaink igénybevétele, 1 %-os támogatás-gyűjtés, stb.) A fundraising-terv közös munka eredménye legyen. Minden lehetőség, ötlet, javaslat értékes lehet! Fontos, hogy tartalmazzon határidőket és azoknak a segítőknek, tagoknak, önkénteseknek a nevét, akik végzik, illetve irányítják ezt a munkát.
6) értékelés
Egy-egy időszak, vagy nagyobb akció után ne sajnáljuk az időt a közös megbeszélésre, az esetleges kudarcok és a tapasztalatok kiértékelésére. Ne feledjük el, hogy a kudarc sok esetben segíthet a továbblépésben, hiszen jelzi, hogy valahol a folyamatban változtatnunk kell. Lehet, hogy nem jól választottuk meg az időpontot a támogatás-szervezésre, vagy egész egyszerűen nem voltunk tisztában a partner lehetőségeivel, talán a magunkról kialakított képen szükséges változtatni. Az ilyen megbeszélések az egész szervezet fejlesztése szempontjából is fontosak, ezért érdemes pl. külső szakértők segítségét is igénybe venni.
